Egy váratlan üzenet (20)

Egyáltalán mik történnek, most ott ahol vannak? Mindannyian csak gyötörtük magunkat, vajon ott az orvosnál, hogy döntenek majd?  Pár órával később Key és Gayoon lépett be az ajtón. Gayoon kicsit fáradtnak tűnt, Kibum pedig szomorúnak, de ez érthető. Odamentünk és megöleltük őket. Gayoon elmondta, hogy a baba már elment, kicsit sírt, de mondta, hogy az orvos szerint lehet majd még gyerekük, hiszen ez volt az első terhessége, ami így végződött, és több nem is lesz. Egy jó ideig nem történt semmi. Sophi és Minho nagyon nem bírták már a sajtó szemétkedését, ezért elutaztak. Onew és Yuri hazamentek, hogy Onew bemutassa a szüleinek Yurit, utána meg átmentek Yuri szüleihez. Key és Gayoon is elmentek  síelni meg kipihenni ezt a babás sztorit. JongHyun kísérgette SeoHyun-t a fényképezéseire és keveset voltak otthon. Taemin és én itthon maradtunk. A szobámban ültem és szomorkodtam. Már csak egy hónapot leszek itt. És most mindenki elment… Minnie kopogott az ajtón. Tudtam, hogy ő az, de nem akartam, hogy bejöjjön, így is eléggé fáj, hogy egy hónap múlva nem fog simogatni… ő mégis bejött, kérdezés nélkül, látta, hogy sírtam. Nem mondott semmit. Leült mellém és szótlanul ültünk egymás mellett vagy két órán keresztül. Néha felállt és kiment vécére. Este pedig telefonált egyet. Utána visszajött, felállított és azt mondta van 10 percem, hogy elkészüljek. Gyorsan lefürödtem, megszárítottam a hajam és felöltöztem. Ez nem fért bele a 10 percbe, de elnézte nekem. kb. 40 perces késéssel indultunk el… hogy őszinte legyek, nem tudom hova. Taemin vezetett. Én csak ültem elmélyülten az ülésben. Ő a kezét a lábamra tette. Nemsokára  egy gyönyörű étteremhez értünk. Ki volt világítva az egész. Gyönyörű volt, túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Egész este beszélgettünk, megkajáltunk, és ő végig a kezem fogta. Nagyon édes volt, egész este bíztatott, hogy most még ne fájjon olyan dolog miatt a fejem, ami még messze van. Nagyon édes volt…

Eközben Sophi és Minho élvezték a hangulatot Jamaicán. Épp egy kedves kis vendéglőben vacsoráztak ők is. Aztán felmentek a hotelba… és „játszottak” papás-mamást. Onew és Yuri nagyon jól szórakoztak a szülőknél. A leader szülei nagyon kedvesek voltak Yurival, ők is épp nyugovóra tértek.

Kibum és Gayoon pedig síeltek. Mondjuk most épp a hotelba ültek és forró csokit ittak és beszélgettek. A lány kicsit még szomorú volt, de már oldódott a hangulat.

JongHyun és SeoHyun épp egy egész napos fotózásról ért haza. Minnie és én hazamentünk és kivételesen tényleg elmentünk aludni… fárasztó napjaink voltak.

Holnap lesz Teamin születésnapja. Már megvettem az ajándékát. Majd nem Mindenki hazajött. Sophi és Minho egész nap aludtak. Szintúgy Key és Gayoon. Onew és Yuri még nem értek vissza, holnapra tervezték az érkezést. JongHyun és SeoHyun pedig még mindig fotózásokra rohangáltak. SeoHyun nagyon kelendő ebben a szakmában.  Egész nap azon gondolkoztam mi lesz ezután. Bementem a szobába leültem az ágyra. azt hittem Taemin még alszik, de már fenn volt… igen aktívan … átölelt…hozzá bújtam, és a fülébe súgtam:

- Boldog szülinapot, drágám!

- Köszönöm, édesem, ez életem legjobb szülinapja, mert velem vagy.

Elkezdte csókolgatni a nyakam, nagyon jó volt vele. Amikor kezdett volna vetkőztetni, benyitottak a többiek, boldog szülinapot kívánni. Mindenki odaadta az ajándékot Minnie, utána megreggeliztünk és úgy döntöttünk, hogy elmegyünk moziba, utána ebédelni, és délután lovagolni, este pedig az első nyári fellépésük lesz. Nagyon-nagyon jól éreztük magunkat egész nap. Mindenki nagyon boldog volt.  Mondjuk a reggelt kicsit megzavarták. De sebaj, lesz még idő bepótolni. Pont ezen gondolkoztam, amikor hazaértünk. Key vette észre, hogy a rögzítőn világít a gomb. Mindenki körbe állta a készüléket, és hallgattuk, az első telefonáló a menedzser volt. Boldog szülinapot kívánt Taemin-nek és figyelmeztette a fiúkat az esti fellépésről, ami már megvolt. A második telefonáló pedig az anyum volt. 

-  Sziasztok skacok. Remélem, vigyáztok az egy szem lányomra és semmi rosszat nem csináltok vele. Drága Skye, lenne egy kisebb probléma és haza kéne jönnöd, hogy meg tudjuk beszélni. Lefoglaltam a repülőjegyed, holnap 10-kor indul a gép. Én várlak majd a reptéren. Kérlek vigyázz magadra. Szeretlek, puszi: Anyud.

És letette a telefont. Mindenki csak nézett maga elé. Azt egyszer csak Key és Taemin egymás szavába vágva kezdtek beszélni.

- Nem mehetsz haza. most nem… - kezdte Minnie.

- De hát nélküled mi lenne velünk… - folytatta Kibum.

Ott háborogtak mindketten, de azt senki nem vette észre, hogy majdnem összeestem. Nagyon rosszul éreztem magam, pár mondat járt a fejemben. „Itt kell hagynom a szerelmem! El kell mennem, el kell engednem!” A sírás kerülgetett. Nem nagyon bírtam palástolni a fájdalmam, és amíg a fiúk ott dumáltak nekem, hogy majd ők beszélnek a szüleimmel, addig én felmentem a szobába és sírva dőltem le az ágyra. Képtelenség, hogy pont most menjek el. Nagyon sokáig sírtam, nem sokkal később miután én felértem a szobába Minnie is jött. Mellém bújt, nem szólt semmit. Csak magához szorított. jó volt érezni a közelségét, de tudtam ez az utolsó alkalom, hogy együtt lehetek vele. Fájt belegondolni ebbe. Sokáig gondolkoztam, most mi lesz? Elmegyek és új csaja lesz? Vajon fog majd még rám gondolni? Vagy pár nap múlva már rögtön elfelejt?