- Az a lényeg – szólt bele anya a beszélgetésbe – hogy a te unokatesód nem más, mint Kim Kimbum, ismertebb nevén Key.
Teljesen kikerekedtek a szemeim. Apa egy pohár vizet is hozott nekem.
- Anya – szóltam remegő hangon – ugye ez csak vicc? – kérdeztem hátha az és ááá.
- Nem Kincsem, ez nem vicc. Vele és nagyon valószínű, hogy az Shinee többi tagjával fogod tölteni a nyarat.
- És – már teljesen elfehéredtem – Taemin is ott lesz?
- Nagyon valószínű. – ölelt át anya.
- Jó – álltam fel a székről - ugye nem tudja, hogy rajongok az Shinee-ért?
- Nem, de meg kéne mondanod neki.
- Nem fogom, ezt a nyarat fél lábon is kibírom! És különben is a modell szakma le fog kötni, alig leszek ott velük, meg hát nekik is dolgozniuk kell.
- Igen. Persze, csak akkor szólunk neki, ha te is akarod – mondta apa.
- Jó, köszönöm! Most akkor elmegyek még csomagolni, meg elköszönni a barátaimtól.
Felmentem a szobámba szép lassan, ne legyen feltűnő. De legbelül ordítottam, hogy lehet az, hogy pont Key? Végre beértem a szobámba, nemrég kaptam anyától egy naplószerűséget, azt mondta, arra vette, hogy majd Szöulban írjam tele az érzéseimmel. Hát eljött az ideje, hogy elkezdjem írni az érzéseim:
„TAEMIN-NEL TÖLTÖM A NYARAM, ÉN VAGYOK A LEGSZERENCSÉSEBB A FÖLDÖN!!”
Ennyit tudtam csak leírni. Pakolgattam még, és zenét hallgattam, persze csak Shinee-t. Annyira izgatott voltam. Hanyatt feküdtem az ágyamon és nézegettem a posztereimet. Két és fél hónapig nem nézhetem őket. Csak élőben! Nagyon jó lesz! Az egész nap nagyon hamar elment. Anyuékkal csak párszor beszélgettem, inkább kerültem őket, hogy ne lássák az izgatottságom. Este lefürödtem kitaláltam, hogy, hogy fogom megcsinálni a hajam, meg stb. Elmentem utána aludni. Reggel kicsit elaludtam. Késve ébredtem és alig volt időm megreggelizni. Gyors felöltöztem és megcsináltam a hajam. Apu kivitt a reptérre. Vagy ezermillió puszit kaptam, mire beszállhattam a gépbe. Amíg felsétáltam a gépre egyszer visszaintegettem neki. Leültem egy nagyon helyes srác mellé a repülőn.
- Szia JongUp vagyok – szólított meg.
- Szia én Skye.
- Te hova utazol?
- Szöulba az unokatesómhoz, te?
- Én is Szöulba a bandámhoz.
- Van bandád?
- Aha, kicsit több, mint egy éve debütáltunk.
- Á, szóval te tényleg JongUp vagy a B.A.P-ből..tudtam én, hogy ismerlek valahonnan,ne haragudj, de ebben a kapucniban és napszemcsiben nem vagy valami felismerhető. - mondtam. Ezen mindketten jót nevettünk és végig beszélgettük az utat.
- Megadod a számod? – kérdezte.
- Szeretnéd, hogy megadjam – kérdeztem vissza.
- Persze, muszáj, hogy lássalak még, összefuthatnánk.
- Hát jó – elővettem egy papírlapot, ráírtam a számom. - tessék
- Köszönöm. – elővette a telefonját és megcsörgetett. – tessék, így már az én számom is megvan neked.
Még beszélgettünk egy kicsit, amikor is beszóltak a hangos bemondón, hogy nemsokára leszáll a gép, kapcsoljuk be az öveinket. Szép lassan egyesével le kellett szállnunk a gépről, JongUp utánam jött le.
- Elvigyelek valahova, vagy jönnek érted? - kérdezte.
- Hát fogalmam sincs, de lehet, hogy kijön az unokatesóm, de azért kösz.
- Nincs mit, örülök, hogy találkoztunk.
- Én is. – kaptam két puszit, és utána hátat fordított és elment. Ekkor jutott csak eszembe valahol itt van Key, és engem keres, és…
- Szia, te vagy Skye – szólított meg valaki, azt hittem menten hanyatt esek. Szép lassan megfordultam és válaszoltam:
- Szia, igen én vagyok.
- Key vagyok, az unokatestvéred. Mehetünk? Hol vannak a csomagjaid? – kérdezte
- Ott, köszönöm, de segítek, mert nagyon nehezek.
- Nem lehet nehezebb, mint egy szaltó. – mondta viccesen.
- Hát dehogynem, mindjárt meglátod. – mosolyodtam el.
Szegénykém, ott szenvedett a csomagjaim alatt, félúton kivettem a kezéből két táskát, ami húzható volt, azt húztam magam után, ő meg hozta a többit. Kiértünk a reptér elé, nem tudtam melyik autóval jött ezért megálltam. Elővette a kocsi kulcsot és kiriasztotta a kocsiját, ami nem volt más, mint egy fekete BMW.
- Hűha, nem vagy valami kispályás, nagyon király a kocsid.
- Kösz – mosolyodott el.
Beültünk az autóba és elindultunk a háza felé. Elkezdtem faggatni.
- Van barátnőd?
- Most nincs, neked fiúd?
- Még nincs, de egy nagyon kedves sráccal találkoztam a repülőn.
- Csak nem JongUp-ra utalsz?
- Ismered? – kérdeztem meglepetten, de tudtam, hogy ismeri.
- Persze, nem tudom, tudod-e, de van egy banda, amiben benne vagyok, és hát JongUp bandája hatalmas riválisnak számít.
- Aha, hát majd eldöntöm melyiket, szeretem jobban – mondtam mosolyogva, hát most mondhatok ilyet, amikor majd meghalok egy autogrammért…
- Nem hallottad még a bandámat?
- Nem, de majd meghallgatom. Hányan vagytok? – úristen ezt komolyan én kérdezem? Hisz tudom, öten és Taemin a legcukibb.
- A csapa neve: Shinee – tudom, ordítottam legbelül – és öten vagyunk.
- Aha, értem.
- És te tulajdonképpen mért is jöttél ide?
- Modell szeretnék lenni. Anyáék meg mondták, hogy nálad lehetek a nyáron. Ezért választottam Szöul-t.
- Aha, értem, és vannak már fotóid? Küldtél el valamilyen cégnek?
- Persze ez már megvolt, már csak a visszajelzést várom.
- Na, megjöttünk. – mondta egyszer csak. Egy gyönyörű villa előtt parkolt le. Gondolom az arckifejezésemből látta, de így szólt:
- Nyugi ez nem az én házam, a manager-ünké.
Bementünk. Egy gyönyörű tágas előtér, nagyon szép. Még beljebb mentünk és elakadt a lélegzetem a nappali és a konyha láttán. Gyönyörű volt, mesébe illő. Key hozta a csomagjaim és bevitte egy nagyon nagy tágas szobába.
- Skye gyere ez a te szobád. Két és fél hónapig itt fogsz lakni. Nyugodtan rendezkedj be. Tehetsz posztereket is a falra. Egyébként hány éves is vagy a szüleidtől elfelejtettem kérdezni. – kérdezte kicsit pironkodva.
- 17 éves vagyok. És köszönöm, nagyon szép a szoba.
- Nincs mit. – mondta és magamra hagyott.
Kipakoltam a ruháim a szekrénybe, bár egy kicsit kicsinek bizonyult a szekrény, de megoldottam. Minden befért a végén. Egyszer csak nagy zörejt hallottam lentről. Kisiettem a szobámból, amikor hallottam egy beszélgetést.
- Taemin, halkabban már, nem kell úgy viselkedni, mint elefánt a porcelán boltba.
- Jól van már Onew. Hagyjatok. Hosszú volt az este tegnap. – mondta ő.
- Jaj srácok, itt az unokahúgom,Skey, próbáljatok viselkedni, főleg te Taemin. Felejtsd el két hónapra az alsógatyába való sétálgatást. - fenyegette meg Key.
- Hány éves a csajszi? – kérdezte Taemin, tudom, hogy ő kérdezte, bizonygattam magam.
- 17, és Minnie, el a kezekkel.
- Mivan? De hát mégcsak a közelében sem voltam… - mondta Taemin kicsit felháborodottan.
- Addig jó. – mondta Onew.
- Na megyek, szólok neki, hogy vacsora, biztos elfáradt ma már.
- Te csináltad a kaját Key? – kérdezte Minho.
- Igen, mért baj? - válaszolt.
- Áh, nem baj, csak mond meg neki, hogy ehetetlen lesz. – ezen elnevettem magam, kicsit túl hangosan is, mert mindannyian a lépcső alá gyűltek, gyors elővettem a telefonom mintha telefonálnék.
- Jaj SeoHyun, nem fogod elhinni, öt pasival leszek összezárva a nyár végéig. Ráadásul egy banda tagjai…jaja és nevettem még egy olyat mint az előbb…- most megyek mert kaja szagot érzek és nagyon éhes vagyok, majd még hívlak. Puszi-szia. –mondtam és letettem a telefont. Gyors bementem a szobámba megigazítottam a sminkem és a hajam, letettem a mobilom és elindultam lefelé a lépcsőn.
- Na van végre valami kaja? – kérdeztem Key-re nézve.
- Igen van, de először bemutatnálak a fiúknak.
- Ok-ok, csak gyorsan, farkaséhes vagyok.
- Nos, ő itt Onew a leaderünk.
- Szia Skye örülök, hogy megismerhetlek. – mondta kedvesen és rám mosolygott.
- Én is örülök. - mondtam.
- Szia JongHyun vagyok és nagyon szép hátsód, van – mondta a következő srác, és adott két puszit, közben átölelt, Key arcát kellett volna látni. Lehámozta rólam JongHyun-t és bemutatott Minho-nak.
- Ő, itt Minho. – Kezet fogtam a fiúval és azt hittem, elájulok a gyönyörű szemeitől.
Key gyorsan elvette a kezem, hogy nehogy más legyen a kézfogásból meg a pusziból.
- Na és bemutatom a csapat nagy csajozósát, persze csak utánam, ő itt Taemin. – a szívem a torkomban dobogott, hisz ő eddig háttal állt nekem és megfordul szép lassan, FORDULJ MÁR MEG! Nem bírom tovább. Szép lassan megfordult és rám nézett:
- Szia, Taemin vagyok – megfogta a kezem és közeledett felém, a szája viszont nem úgy tűnt mintha az arcomat célozná… én benne vagyok, tedd meg, próbáltam ezt sugározni felé…
